Az ösztöndíjakról és a kollégiumi felvételiről

Sok diák nincsen tisztában azzal, hogy milyen ösztöndíjakat igényelhet az SZTE-n, mások tájékozottabbak, de  elmondható, hogy rengeteg tévképzet terjed hallgatói körökben a juttatások odaítélésével és szabályrendszerével kapcsolatban. Ehhez sajnos olykor – az olvasottság kedvéért - kis csúsztatásokkal színesített cikkek és blogok is hozzájárulnak, tehát az alábbiakat ajánlom mindazok figyelmébe, akik a témában megnyilvánulnak.

A bejegyzés nem hivatott átfogó képet adni az SZTE-n pályázható juttatásokról, néhány nyugtalanító tévhitet szeretnék eloszlatni.

 A rendszeres szociális ösztöndíj 2011 óta egységes platformon, a MODULO rendszerében, általános szociális helyzetfelmérő adatlappal pályázható meg. Az utóbbi félévben ehhez kapcsolódik - a bírálat tekintetében kari HÖK-hatáskörben maradt - rendkívüli szociális támogatás is. (A hallgató szociális helyzetének váratlan megváltozásakor igényelhető juttatás esetén külön, meghatározott összeggel támogatandó kategóriát képez az eltartó halálesete és az érintett gyermekének születése. Minden más élethelyzetet 15 000 Ft-os összegig támogathat a HÖK, a kari hallgatói jóléti bizottság döntése alapján.)

 Visszatérve a szociális támogatáshoz: a központosított elektronikus rendszert megelőzően lényeges anomáliák fordulhattak elő eltérő karra járó hallgatók pályázatainak ellenőrzése között és az igazoló dokumentumok benyújtása nehézkes volt papír alapon. Eközben a hallgatóknak minden okmányt többször kellett beszerezniük különböző egyetemi juttatások igényléséhez.

 Amikor a pályázat bírálatáról beszélünk, az igazolások ellenőrzéséről van szó. Az EHÖK juttatási és térítési referense mellett dolgozó hallgatói bírálók (korábban már említettem, hogy bárki jelentkezhet, aki a vonatkozó szabályzatokból jelesen vizsgázik) az okmányok meglétét, hitelességét vizsgálják. A pontszámokat számítógépes algoritmus számolja.

A 200 pontos rendszerben 100 pontot az egy főre jutó jövedelem, 80-at a jövedelemtől független szociális körülmények határoznak meg. 20 pont úgynevezett szubjektív pont, aminek megítélésére szigorú szabályrendszer vonatkozik. Az egységesen, minden pályázónál 10 pontra állított pontszám gyarapodhat (például magas gyógyszerköltség esetén), csökkenhet, ha az adatok nem életszerű körülményeket tükröznek. (Például egy 30 ezer forintból élő egyetemista 60 ezres albérletet tart fenn.) Általánosságban elmondható, hogy egy bíráló évek alatt is csak néhány esetben csökkenti ezeket a pontokat. A szabályzatok mindenki számára publikusak, csakúgy, mint a pontrendszer. Tehát nincsen tere egyéni szempontoknak és elbírálásnak.

 Legendák terjednek a szociális ösztöndíjrendszer kijátszásáról. Azt azonban szeretném leszögezni, hogy a papírok megmásítása, valótlan szociális helyzet állításának legminimálisabb retorziója az eltiltás hasonló juttatásoktól. Emellett egyetemi fegyelmi eljárás indulhat a hallgató ellen, az esetleges okirathamisítás következményeiről nem is beszélve.

 Tizenhárom kollégiumba jelentkezhetnek a hallgatók az SZTE-n. Az EHÖK honlapján megtekinthető határidőkből látszik, elsőként a gólyák pályázhatnak. Ehhez szintén szükséges a szociális helyzetfelmérő űrlap, a felvételről azonban nem a hallgatói önkormányzat dönt, a hallgató mellékelt felvételi lapját nem látja a bíráló.