A virginiai Washington és Lee Egyetemen botrány tört ki, mert az ott tanuló fekete hallgatók nehezményezik, hogy az egyetem kápolnáján még ma is konföderációs zászló lengedezik.
A fekete hallgatók legfőbb panasza, hogy az egyetem barátságtalan a kisebbségekkel, ezért az egyetem vezetése eltávolította a zászlót a kápolna tetejéről és elnézést kért a rabszolgaság idején elkövetett szörnyűségek miatt. Ez a bocsánatkérés szinte történelmi jelentőségű, hiszen az egyetem mindig büszke volt konföderációs múltjára és évről évre megünnepelték a „dicső” múltat. A zászló egyébként már az 1930-as évektől a kápolna tetején lobog, amelynek egyetlen oka, hogy fejet hajtson a történelem előtt, állítják az egyetem vezetői. Ennek ellenére a fekete diákság a kápolnáról eltávolított zászlót még az egyetem raktárából is kidobatta. Ezzel kinyilvánítva azt, hogy az ilyen múltnak nincs keresnivalója a jövőben.
A Virginiában kitört botrány hatására más déli egyetem és iskola is felülvizsgálja a konföderációhoz tartozó múltját, annak függvényében, hogy a rasszizmus és kirekesztés csíráit is kiirtsák az intézményükből.
kép: holypal.com
Robert Edward Lee
Lee a Virginia állambeli Westmoreland megyében található Stratfordban született gazdag ültetvényes család gyermekeként. Apja, Richard Lee a függetlenségi háború veterán lovastisztje volt, George Washington jóbarátja és három alkalommal Virginia kormányzója. Híres volt lovassági támadásairól, amelyeket a britek ellen intézett. Az anya, Ann Carter régi ültetvényes családból származott. Richard Lee többször ült börtönben rendezetlen adósságok miatt, 1813-ban elmenekült az Egyesült Államokból. Az anya szorgalommal nevelte gyerekeit takarékosságra, hitre. Fia az episzkopális egyház híve lett. Lee 1825-ben beiratkozott az Egyesült Államok Katonai Akadémiájára a New York állambeli West Pointban, ahol a negyvenhat fős osztályban másodikként diplomázott 1829-ben. Híressé vált osztálytársa volt Joseph Eggleston Johnston, aki majdan szintén ott volt a Konföderáció seregében. Leet diplomaosztás után alhadnaggyá nevezték ki az amerikai hadsereg műszaki hadtestébe. Szolgálatát Georgia államban, a Pulaski-erőd építésénél kezdte, majd 1831-ben a virginiai Monroe-erődbe került. Itt házasodott meg, Mary Anna Randolph Custist vette el. Hét gyermekük született: George Washington Custis, William H. Fitzhugh, Robert Edward, Mary, Annie, Agnes, Mildred. 1837-ben főhadnaggyá léptették elő, majd Missouri államban szolgált, ahol részt vett a St. Louis-i folyami kikötő építésében, a Mississippi és a Missouri folyók szabályozásában. Századossá léptették elő. 1846 nyarán azt parancsolták neki, hogy keljen útra Mexikóba, mivel háború tört ki az USA és déli szomszédja között Texas hovatartozásáért. Feladatul hadiutak építését kapta. Lelke mélyén, bár mindig feddhetetlen jellemű volt, úgy West Pointban, mint a seregben, nem értett egyet ezzel a háborúval. Úgy gondolta, a két ország békésen is elintézhette volna vitáit. Különösen akkor rendült meg, mikor 1847. március 24-én végignézte Veracruz ágyúzását, ahonnan nem vonták ki a civileket. "A szívem meghasadt a lakókért. A katonákkal nem sokat törődtem, de szörnyű volt az asszonyokra és a gyerekekre gondolni"- írta. 1847 áprilisában a Cerro Gordói csata után őrnaggyá léptették elő, utána Contrerasnál, Churubuscónál és Chapultepecnél harcolt. 1852-től a katonai akadémia igazgatója volt. Az amerikai polgárháború kitörése után a Déli Konföderáció hadseregének főparancsnokaként kezdetben sikereket, látványos katonai győzelmeket ért el.(Első Bull Run,a hét napos csata ,a második Bull Run,Chancellorville Hadvezéri képességei ellenére sem tudta megakadályozni a lényegesen erősebb ipari-gazdasági háttérrel, nagyobb tartalékokkal rendelkező északiak győzelmét a polgárháborúban. 1870-ben halt meg 63 éves korában. Az USA történetének legnagyobb hadvezére volt.
forrás: wikipedia.org
