Noha azt gondolnánk, hogy, hogy a hidegháború és a szocialista rendszer lényegi akadályokat gördített a külföldiek továbbtanulása elé, szovjet időkben mégis többen választották az orosz felsőoktatást, mint napjainkban.

  A felsőoktatás terén Oroszország a rendszerváltás után egy erősen bezárkózó és konzervatív politikát folytatott, melynek eredményeképp erősen visszaesett az ott tanuló külföldi hallgatók létszám. Ez alól egyedül a Független Államok Közössége kivétel, hiszen a Közösség tagországaiból továbbra is lelkesen érkeznek diákok az orosz főiskolákra és egyetemekre. Ennek feltehetően egyrészt a közös nyelvből az oka, másrészt a Közösség tagországainak munkája szervezettebb és együttműködőbb.

  A jelenlegi orosz kormányzat viszont a rendszerváltás óta először úgy gondolta, hogy a felsőoktatás állapotán változtatni kell. Ennek érdekében nem csak az egyetemeket és főiskolákat akarja nyitottabbá tenni a külföldiek számára, hanem úgy gondolja, hogy magát a felsőoktatás rendszerét is meg kell változtatni. Első lépésként a kormány számtalan egyetemet megszűntetett vagy összevont, így a költségvetési forrásokat még koncentráltabban lehet felhasználni. Mindennek nem titkolt része volt, hogy a megmaradt egyetemeket a külföld számára is megnyissák illetve, hogy bekerüljenek a  nemzetközi felsőoktatási intézményi rangsorban az első 100-ba. A reformoknak része volt, hogy 210 külföldi egyetem diplomáját elismerték, így utat nyit  helyi posztgraduális képzések irányába.

  Azonban  nem elég nyitottá tenni az egyetemeket illetve megfelelő jogszabályokat alkotni ahhoz, hogy a külföldi diákok az országba jöjjenek. Putyin felismerte ezt és nagyszabású infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett. A fejlesztések részeként több kollégium, út és sportcentrum épült, hogy a diákok elhelyezését, közlekedését és sporttevékenységét kiszolgálhassák.

  A változtatások eredményeképp az Oroszországban tanuló diákok száma folyamatosan nő. A 2011/2012 tanévben ez már   126.319 diákot jelentett. A fejlesztések és a nemzetközi kapcsolatok viszont nem álltak le a pozitív eredmények ellenére sem. Oroszország most leginkább India felé nyitna, ahonnan évente 200.000 diák megy külföldre tanulni. Európai nyitás része, hogy három holland egyetemmel (The University of Amsterdam, Maastricht University és a The Groningen University Medical Center) írt alá az orosz oktatási miniszter együttműködési megállapodást másik három orosz egyetem (ITMO University of St. Petersburg, Lobachevsky State University of Nizhniy Novgorod és a Skolkovo Institute of Science and Technology) számára.